Hétköznapi mérgeink

Néhány nappal ezelőtt megosztottam Veletek a Legyél boldog Facebook oldalamon egy előadást, melyben Antal Vali mesélt a környezetünkben lévő méreganyagokról, melyekkel nap mint nap találkozunk. Ennek az előadásnak a gondolatait írtam most le Nektek, hátha így jobban visszakereshető számotokra.

MIT NEVEZÜNK MÉREGNEK?

Pl. a bosszúság, vagy ami a mesében is van, hogy bevesszük és meghalunk tőle.

Viszont sokan nem gondolnak arra, hogy rengeteg olyan méreg is körülvesz minket, ami semmiféle problémát nem okoz, csak hosszú távon megbetegít. Valójában nem a méregbe fogunk belehalni, hanem annak a hosszú távú alkalmazása után keletkező betegségbe.

Nem gondolunk bele, hogy mennyi méreg vesz körül bennünket nap mint nap. Ezek ráadásul olyan mérgek, melyek elkerülhetőek lennének, csak rajtunk múlik, hogy alkalmazzuk-e őket, vagy sem.  Viszont egészen addig, míg nem tudunk róluk, hogy potenciális problémát okozhatna, addig nem tudjuk elkerülni sem őket.

Ilyen méreg a

• cigaretta,
• az alkohol,
• a kábítószer.

Viszont a vezető halálokokban ez a három nincs benne az első százban. Akkor mi lehet az első 100?

Ha már a cigarettánál tartunk, mindenki tudja, hogy az összes cigarettás dobozon felhívják a figyelmünket arra, hogy milyen komoly problémákat okozhat a cigarettázás.

Úgy gondolom, ez egy teljesen korrekt üzleti magatartás, ugyanis ha én olyan terméket árulok, melynek tudom, hogy hosszú távú, folyamatos alkalmazása egészségügyi kockázatot rejt magában, és én ráírom a termék dobozára, abban az esetben a vevő eldöntheti, hogy vállalja-e a kockázatot vagy sem.

Kérdés, hogy az összes olyan termékre, mely ilyen egészségügyi kockázatot rejt, miért nem teszik rá a figyelemfelkeltő címkéket? Azokra, amik benne vannak az első százban és valóban problémát okozhatnak.

Ki látott pl. már olyan borotvahabot, melyre rá van írva, hogy „A borotvahab hosszú távú használata impotenciát okoz”? Míg cigarettát 25-30 évig kell szívnunk ahhoz, hogy impotenciát okozzon, esetenként egy flakon borotvahab elhasználása juttat be annyi műhormont a szervezetünkbe, vagy olyan anyagot, ami képes hormonszerű viselkedésre a szervezetünkben, mely egy flakon elhasználása után impotenciát okoz. Erre miért nem írták rá a figyelemfelkeltő szöveget?

Olvastunk-e babahintőporon olyan feliratot, hogy „A babahintőpor tüdőrákot okozhat”? A babahintőporok 99%-a egy olyan anyagból készül, mely konkrétan a tüdőrák okozója. A porártalmat úgy hívják, hogy szilikózis. A púdereknek és hintőporoknak a 99%-a olyan anyagból van, melyről ezt a szilikózist elnevezték. Úgy is szokták hívni, hogy sylicea. Ahogy hintőporozzuk a babát, óhatatlanul be fogja lélegezni.

Van egy olyan vegyület, a Sodyum Lauryl Sulfate, aminek ha a biztonsági adatlapját elolvassuk, látjuk, hogy bőrre kerülés esetén azonnal kórházba kell menni, vagy nagyon-nagyon bő vízzel le kell mosni, szembe kerülve pedig vakságot okozhat, lenyelése komoly toxikus tüneteket okozhat. Antal Vali 2 évig járta a drogériákat, hogy végignézze, egyetlen egy habzó kozmetikumot sem talált, amiben ne lett volna benne (pl. fogkrém, sampon). Egyetlen egyre sem volt ráírva figyelmeztetés.

Melyik a korrektebb magatartás, amit a cigarettagyártók, vagy amit a kozmetikai cégek csinálnak?

A legtöbb ember úgy gondolja, biztosan nem tennék bele a kozmetikumokba, ha az valóban olyan káros lenne.

Most jöjjön egy kis történelmi áttekintés:

A Pittsburgi egyetem kutatásai 1969-ben bebizonyították, hogy a bőrön át kétszer annyi káros anyag tud felszívódni, mint az emésztőrendszerünkön keresztül. 1969-ben már tudták, hogy nagyon nem mindegy, mit kenünk a bőrünkre, mert sokkal több káros anyag képes onnan felszívódni. Ennek az oka, hogy a teremtéskor a Mindenható nem gondolt arra, hogy az ember majd valamit a bőrére fog kenni, mert mindenhol ellátott bennünket, ahol nyílás van. Ha valamit lenyelünk, végig egy komoly védelmi rendszer van az emésztőrendszerünkben a gyomorsavon át a bélbaktériumokig. Minden arra szolgál, hogy megvédjen bennünket a káros anyagoktól. Ezért van hüvelyflóránk is.

A bőrünkön sokkal kisebb ez a fajta védelem, mint a tápcsatornában van.

Samuel Epson professzor, aki a Rákmegelőző Liga elnöke, a kutatás során azt a kijelentést tette: „Akkor kozmetikumainkat veszélytelenebb lenne lenyelni, mint magunkra kenni.”.

2006-ban egy anyuka segítségért fordult Valihoz és elküldte egy fürdőgolyó papírját, hogy nézze meg, nincs-e benne valami veszélyes dolog, mert a kisgyermeke lenyelte. Azt válaszoltam, hogy örüljön neki, hogy megette és nem fürdött benne, mert akkor nagyobb károsodást okozott volna.

1988-ban (30 évvel ezelőtt!!!) az amerikai OSHA (az amerikai ÁNTSZ) laboratóriumában végeztek egy olyan felmérést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a kozmetikumokban található 3000 leggyakrabban előforduló hatóanyagot. Ezekből

• 884 súlyosan mérgező,
• 218 meddőséghez vezethet,
• 314 súlyos biológiai elváltozásokat okozhat,
• 146 rosszindulatú daganatokat okozhat,
• 376 bőr- és szemirritációt okozhat.

A bevizsgált anyagok 2/3-a káros hatást gyakorol a szervezetünkre!

Azóta ezeket a tényeket több oldalról és többször is alátámasztották a világ több laboratóriumában is, MÉGSEM TÖRTÉNT SEMMI VÁLTOZÁS!!! MIÉRT NEM TUDUNK RÓLA??!!!

1997-ben Edward Kennedy szenátor az akkor hivatalban lévő amerikai elnöknek, Bill Clintonnak írta az alábbiakat:

„…már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden harmadik alkotóeleme mérgező, mégsem tettünk eddig semmit…!

Miért volt fontos akkor Kennedy szenátornak, hogy ezt elmondja? Elnökválasztás előtt állt Amerika. Kennedy úgy gondolkodott, hogy Clinton nem volt túl népszerű, de szerette volna még egyszer megnyerni a választást, viszont nem volt aduász a kezében, és ha Clinton kiállt volna a nép elé azzal, hogy bebizonyosodott és nagyon sok éve tudjuk már, hogy a kozmetikai ipar mérgez minket, de én majd hozok ez ellen törvényeket, biztosan visszaszerezte volna a népszerűségét. Clinton nem használta ki ezt az aduászt, hanem eldugta a fiók mélyére a levelet.

Mért? Volt érdekeltsége a kozmetikai iparban? Nem, semmi. Miben volt érdekeltsége? Az olajiparban. A közel-keleti olajháborúi miatt volt népszerűtlen. Neki egy óriási olajvállalata volt, ebből élt.

Az olajfinomítás során visszamarad egy veszélyes anyag, a pakura, ami egy barna, büdös, ragacsos, veszélyes anyag. Ha ezt kiszőkítik, kozmetikai alapanyag lesz belőle.

Tételezzük fel, hogy 1 l kőolajból tudnak készíteni 1 l benzint, ami kb. 400 Ft. Egy liter benzin előállítása után fennmaradt pakurából 4 db testápolót tudnak előállítani, amiből a legolcsóbb is 400 Ft.

Egy liter benzin lepárlása és finomítása után visszamaradt pakurából 40 kemoterápiára való anyagot tudnak megcsinálni, abból készül ugyanis. Egy kemoterápiáért átlagosan az OEP 4.000.000 Ft-ot fizet ki.

Akkor mit éri meg jobban kőolajból gyártani, benzint, testápolót vagy kemoterápiát.

Egy bökkenő van, nem tudja eladni a kemoterápiát, ha nincs rákos. Hogy tud rákost csinálni? A testápolóval! A műanyag élelmiszerekkel stb.

Bebizonyították már régen a tudósok, hogy genetikailag 300 évre vagyunk determinálva, és még a mostani körülmények között is el kellene élnünk 150 évig. Ki ismer olyan embert, aki végelgyengülésben, egészségesen halt meg? És ki ismer olyat, aki rákos vagy rákban halt meg? 100 éve még fordított volt az arány. Valami most nem stimmel. Nem az emberrel, a betegségekkel van a baj, hanem azzal, hogy magunknak csináljuk a betegséget tudatosan vagy tudattalanul. Hisz amíg nem áll rendelkezésünkre az információ, addig nem is tudunk tenni ellene semmit. Viszont 1969 óta tudták ezeket az eredményeket, mégsem lehetett olvasni egyetlen újságban sem, nem lehetett hallani sem a TV-ben, sem a rádióban róla.

A zöld szervezetek nyomására indult REACH (Registration, Eveluation and Authorisation of Chemicals – Vegyi Anyagok Bevizsgálása és Engedélyezése) rendelet tervezete:

„Ha kihoz egy cég valamilyen új vegyi anyagot, akkor ne a hatóságnak kelljen azt bizonyítani, hogy a hatóanyag esetleg káros, hanem az előállítónak kelljen azt bizonyítania, hogy sem egészségre, sem környezetre semmiféle káros hatása nincs az előállított vegyületnek.”

A RENDELET LEBUTÍTOTT ÉS ERŐSEN MEGSZŰRT VÁLTOZATA CSAK TAVALY SZÜLETETT MEG.

Több mint 100.000 szintetikus vegyület létezik, amiről nincsenek hatásvizsgálatok.

2005-ben Brüsszelben a WWF által szervezett egyik legszélesebb körű európai felmérést készítették el, melyben 103 vegyi anyag jelenlétét vizsgálták a vérben. Minden olyan városba elmentek, ahol 25.000-nél többen laktak.

• A vizsgált 103 vegyi anyag 53%-át, azaz 55-öt kimutattak a vérmintákból.
• A vizsgált vérmintákban átlagosan 37 vegyi anyag volt.
• A legmagasabb szám 43, de még a legkevésbé szennyezett vérű mintaadóban is 33-at találtak.
• 25 olyan káros vegyi anyagot azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne voltak.
• A vizsgált anyagok nagy hányada a kozmetikumokban is megtalálható vegyület, mint pl.:
  • ftálsavak (kozmetikai műanyag flakonokból),
  • fluor vegyületek (fogkrém),
  • antibakteriális vegyületek (fogkrém, dezodor, kézmosók, tusfürdők),
  • szintetikus illatanyagok (parfümök, illatosító spray-k, konnektorba dugható illatosítók).

Volt egy csavar a vizsgálatban. A WWF meghívta az összes európai országból vagy az egészségügyi, vagy a környezetvédelmi minisztert. Arra gondoltak, ha ők szembesülnek azzal, hogy mi van a családjuk, a gyerekeik vérében, el fognak gondolkodni rajta, hogy kellene arra egy szabályozás, hogy ne rakhassanak bele bármit a kozmetikumokba. 2011-ig bárki bármit belerakhatott a kozmetikumokba, még végzettség sem kellett hozzá.

Magyarországot Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter, Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója, Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, Dr. Gurmai Zita Európa parlamenti megfigyelő és Dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos képviselte.

Közvetlenül a véradás után az alábbiakat nyilatkozták:

„Megdöbbentő volt számomra, hogy mekkora számban és mennyiségben mutattak ki vegyszereket az én véremből is. Mindenkinél, aki részt vett a kísérletben, találtak káros vegyszereket, teljesen függetlenül attól, Európa mely országában élnek.” – mondta Dr. Gurmai Zita.

„Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvő koncentrációban vannak jelen bennünk, emberekben és az állatokban is vegyi anyagok. Olyanok, amelyeket már régen betiltottak, és olyanok, amelyeket ma is használnak. Bennem például a DDT bomlástermékéből 2700 egységnyi mennyiséget találtak, holott az átlag „csak” 590 egység volt. Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, hosszú távon milyen egészségügyi kockázatot jelentenek.” – mondta Márkus Ferenc.

„Számítottam rá, hogy több tucat mesterséges, természetidegen anyag van a véremben, hiszen tudom, hogy mennyire nem természetes a mi életünk. Mégis váratlan volt, hogy az európai átlagot jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy bennem mit okoznak ezek az anyagok, nem tudhatom. Pedig tudni kellene minden mesterséges anyagról, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük őket.” – kommentálta az eredményeit Persányi Miklós.

„A bennem talált kemikáliáktól feltehetően én már sohasem tudok megszabadulni. Viszont remélem, a fiamban és az unokáimban már nem lesznek ezek a vegyületek. Egy szigorú jogszabály lehet az egyetlen lehetőség, hogy részben magunkon segítsünk, nagyobbrészt, hogy gyermekeink egészségesebb életét elősegítsük.” – nyilatkozta Dr. Zacher Gábor toxikológus.

Pár év múlva Dr. Zacher Gábor azt nyilatkozta, hogy a méregtelenítés és a böjt teljesen felesleges, mert a szervezetben nem marad bent semmiféle méreganyag.

A LEGVESZÉLYESEBB VEGYÜLETCSOPORTOK

1. Alumínium-származékok és alumínium vegyületek
   • dezodorokban,
   • izzadás gátlókban,
   • borotválkozás utáni készítményekben,
   • arckrémekben,
   • napozószerekben,
   • babaápolási készítményekben.

A kozmetikumokban leggyakrabban az alumínium sókat alkalmazzák pórusösszehúzó, verejtékcsökkentő, vérzéscsillapító tulajdonságuk miatt. Minél hatékonyabb készítményt szeretnénk használni, annál nagyobb az esélye, hogy a lehető legfelszívódóbb formában találjuk meg benne az alumíniumot, amely a bőrön keresztül felszívódva egyenesen a véráramba jut, ezáltal tudja mérgezni akár az egész szervezetet is.

Alternatív megoldásként használjunk olyan dezodorokat, amelyek gyógynövény-összetétele verejtékszabályzó és erjedésgátló hatással bír, mint pl. a zsálya, a hamamelisz, teafaolaj, eukaliptusz, citruskivonatok stb.

A ’70-es években betiltották a közkonyhákon az alumínium evőeszközök, edények és merőkanalak használatát, mert olyan hormonális zavart csinálnak a szervezetben, hogy az agykárosodástól elkezdve, a meddőségen keresztül a hímnős ivarsejtek megjelenéséig nagyon komoly gondot okoznak a szervezetben. Már a nyállal is kioldódtak ezek az anyagok az evőeszközökből, edényekből.

És akkor ott vannak a serpenyők, melyek teflon bevonatosak és alumíniumból vannak…

Úgy ismerhetők fel a termékek összetevőlistájában, hogy az „alu” szerepel benne. Vannak olyan BIO termékek is, melyekben megtalálható az alumínium.

2. Habképző tenzidek és mosó aktív anyagok
   • Ahhoz, hogy egy kozmetikum habos legyen, habképző tenzidet, vagy más néven mosó aktív anyagot kell a gyártónak beletennie. Ezek az anyagok, amelyektől „tisztának” érzed magad, ugyanis olyan erős zsíroldó tulajdonsággal rendelkeznek, hogy leoldják a testeden található bőrfelszíni emulziót, amely a bőrimmunért felelős, és az egyik első számú védelmi vonala a szervezetnek. Ezen vegyületek „áldásos” tevékenységének köszönhető az a bizonyos száraz, húzódó érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai öregedés és a – sajnos már csecsemőkorban is jelentkező – ekcéma.
   • Ebbe a vegyületcsoportba tartozik az összes olyan kozmetikum, ami habzik:
     • habfürdő,
     • tusfürdő,
     • babafürdető,
     • intim mosakodó,
     • sampon, hajbalzsam,
     • fogkrém,
     • arclemosók, sminklemosók.
     • A kozmetikumokban alkalmazott szulfátoknak a bőrre és az egészségre gyakorolt hatását tekintve négy nagyon veszélyes képviselője van:
       • Sodium Lauryl Sulfate (SLS),
       • Sodium Laureth Sulfate (SLES),
       • Ammonium Lauryl Sulfate (ALS),
       • Ammonium Laurets Sulfate (ALES).

A szulfát tenzidek nem bőrbarátok, lemossák a bőrünkről azt a védő baktériumréteget, ami valamennyi védelmet még nyújtana számunka. Mikor lemostuk ezt a réteget és a zsírréteget, kiszáradunk és kívánjuk a testápolót, ami pakurából van. Rákenjük a bőrünkre, és mivel a pakura nem természetes anyag, nem tud felszívódni, képez egy vékony réteget. Úgy tűnik, nincs kiszáradva a bőrünk, de alatta nem tud lélegezni, nem működik az anyagcseréje, nem tud lélegezni, nem tud izzadni. Mivel teljesen meggátoljuk a bőr anyagcseréjét, gyulladásos folyamatok indulnak be, melyek bőrbetegségekhez vezetnek.

Többször kérdezték meg Valitól, hogy ő miben fürdik. Válasza az volt, vízben. Az emberiségnek évezredekig nem volt tusfürdője, mégsem halt ki, mióta van, elindult ez a folyamat.

• Alternatívaként kókuszolajból (Cocamide-, Cocamido-) kivont bőrbarát tenzidek használatát javasoljuk.

3. Emulgeátorok és felületaktív vegyületek
   • Az emulgeátoroknak köszönhető, hogy a kozmetikai készítmények zsíroldékony és vízoldékony hatóanyagai elegyednek egymással, azaz emulziót – hétköznapi néven krémet – alkotnak.
   • Sajnos a kozmetikai ipar mesterséges emulgeátorokat használ, amelyek között sok a veszélyes vegyület. A legveszélyesebb kozmetikai emulgeátor a Triethanol amine (TEA) és ennek származékai, amelyek közül sok a többfunkciós emulgeátor-tenzid is.
   • A DEA, TEA, MEA mozaikszavak összetételekben való előfordulásával általánosságban is vigyázni kell, mert a jól hangzó nevek mögött álló vegyületek (diethanolamine, triethanolamine, monoethanolamide) általában károsak. Sajnos az összes előbb említett vegyület bőrirritáló hatású lehet, károsíthatja a vesét, megterheli a májat. Ezeket az állításokat állatkísérletekkel is bizonyították és alátámasztották.
   • Egyes anyagokkal reakcióba lépve erősen rákkeltő nitrozaminokat képezhetnek, bár nem tisztázott, hogy a kozmetikumokban használt koncentrációban ez mekkora veszélyt jelent. Egyre inkább az a kutatók véleménye, hogy a rizikófaktor nagy ezeknek a vegyületeknek az esetében.

Milyen erős vegyi anyagnak kell lennie annak az anyagnak, ami a vizet és az olajat képes összevegyíteni?

Mi is képesek vagyunk erre, amikor házi majonézt készítünk. Ott a tojás a vizes fázis, az étolaj a zsíros fázis. Ezekből krémet, azaz emulziót tudunk keverni. És milyen emulgeátort használunk hozzá? A tojásban benne van az emulgeátor lecitin és koleszterin formájában. Ezt azért nem használja a kozmetikai ipar, mert a természetben előforduló anyagokat nem lehet szabadalmaztatni, pedig abban van a pénz, így inkább előállítanak mesterséges emulgeátorokat.

Ezek a mesterséges emulgeátorok a szervezetünkbe jutva folytatják a dolgukat. Míg a lecitint felismeri a szervezetünk, mert arra van kódolva, hogy a természetesen előforduló dolgokat felismerje, és tudja, mi a teendő vele. Gyorsan kihajtja, mert ártalmas a szervezet számára, vagy beépíti, mert hasznos.

Ha idegen anyag kerül a szervezetünkbe, akkor megpróbálja valamihez hasonlítani. Ha hasonlít valamihez, akkor jó esetben úgy kezeli, mint azt a valamit, amihez hasonlít. Ha nem hasonlít semmire, akkor vagy kilöki, vagy bent marad valahol a szervezetben. Ha az emulgeátor bent marad a szervezetünkben, akkor továbbra is emulgeálni fog és pl. a vérzsírt összeemulgálja a vérünkkel.

4. Szintetikus illatanyagok

• Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nemcsak azért, mert ez alapján választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Az újabb kutatások azt is alátámasztották, hogy valószínűsíthetően szerepük van a demenciális betegségek (autizmus, sclerosis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, dislexia, disgraphia, migrén, epilepszia) kialakulásában is.
• Ennek ellenére nincs könnyű helyzetben az óvatos vásárló, hiszen az üzleti titkok védelme érdekében a gyártóknak elég csupán annyit feltüntetni „parfüm” vagy „fragrance”, és – néhány kivétellel – nem tüntetik fel külön az illatanyag összetételét. A gyártók több ezer illatkomponenst használnak, és egy-egy termék illata akár több száz komponensből is állhat. Ezek között vannak ártalmatlanok, erős allergének, rákkeltőek, agykárosítóak és olyanok is, amelyek csak az emberek elenyésző kisebbségét érintik kellemetlenül.

Az illat úgy hat, hogy az agyunk limbikus rendszere érzékeli az illatot és fordítja le magának. A valódi illattal gyógyítani lehet (aromaterápia), mert célzott illatokkal az agyat serkenthetjük olyan működésre, ami javító funkciókat lát el a szervezetben, hisz mindent az agyunk irányít.

Miből készülnek a szintetikus illatok? Pakurából!!! Azok nagyon mikroszkopikus kőolaj molekulák némi terpinnel és alkohollal, mert abban oldják. Mikor azt belélegezzük, a limbikus rendszer nem illatként fogja érzékelni, hanem egy anyagként, tehát kőolaj landol az agyunkban. Ha minden nap szembesülünk ezzel az „illattal”, vajon hogy fog kinézni évek múlva az agyunk?

5. Tartósítószerek

Az egyik legproblémásabb vegyületcsoport a tartósítóké. Az EU-szabályozás szerint ugyanis csak tartósított készítményeket szabad forgalomba hozni. Sajnos az általánosan alkalmazott szintetikus tartósítószerek 90%-a káros hatású. Ezek közül szinte mindegyik valamilyen formában allergén, egyes konzerválószereknél még a rákkeltés gyanúja is fennáll (Bronpol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol, Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan).

A berlini Egészségügyi Hivatal figyelmeztet a dietanol-aminokra (DEA), a trietanol-aminokra (TEA), amelyek szintén rákot okozhatnak. Egyes szintetikus antioxidánsok (BHT/E321, BHA/E320) és komplexképzők (EDTA) is nagyon veszélyesek a bőrre nézve. A Glyoxalról (Glyoxalic Acid) igen kevesen tudják, hogy egy olyan rendkívül káros szintetikus anyag, amely mutagén, fehérjekárosító, mérgező, és hullakonzerválásra használják.

Amelyek nem károsak (sajnos igen rövid a lista):

• Benzoic Acid,
• Sorbic Acid,
• Phenoxyethanol,
• Ascorbic acid,
• Tochopheryl Acetate,
• Apple Acid,
• Ascorbyl Palmitate,
• Benzyl Salicylate,
• Benzyl Alcohol
• és a természetes, 100%-os illóolajok szinte mindegyike.

Egy Ausztráliában élő hölgy küldött Valinak egy listát egy neves francia cég által gyártott krém összetevőiről, hogy nézze át, mi van benne. Glyoxal volt benne, amivel a hullákat tartósítják…

6. Kőolajszármazékok (zsír helyettesítésére)

• A szintetikus anyagok túlnyomó többsége kőolajszármazék.
• Természetes zsír- és olajpótlóként kerülnek a kozmetikumokba – legfőképp a krémekbe, testápolókba, masszázsolajokba, babaolajokba, alapozókba és rúzsokba.
• Mivel a valódi 100%-os növényi olajok drágák, a kozmetikai ipar a nagyobb haszon és a hosszabb eltarthatóság érdekében előszeretettel alkalmazza az olcsó kőolajat, egészen pontosan a kőolaj-feldolgozás során keletkezett kőolajhulladékot, a pakurát. Bármily bizarrul is hangzik, ebből a gusztustalan, büdös, ragacsos és rendkívül mérgező veszélyes hulladékból készülnek durva vegyszeres finomítással a kozmetikai szintetikus zsír- és olajkomponensek, krémalapok.

A kőolajszármazékok bőrre gyakorolt hatása:

• eltömítik a pórusokat, ezáltal blokkolják a bőr természetes élettani folyamatait: a légzést, az anyagcserét és a kiválasztást,
• akadályozzák a bőr méregtelenítését,
• élettelenné, törékennyé teszik a bőrt a megszűnt funkciók miatt,
• gátolják a bőr természetes kopását, aminek következménye a megvastagodott szaruréteg,
• elősegítik a mitesszerek és a pattanások kialakulását,
• erősítik a gyulladásra való hajlamot és a gyulladással együtt járó bőrbetegségek kialakulását (sömör, ekcéma, hiperkeratózisok, szeborrea, rozácea, egyéb bőrgyulladások),
• nekik és az SLS/SLES-nek köszönhetjük azt a bizonyos „száraz, húzódó, viszkető érzés”-t,
• egy láthatatlan (fel nem szívódó) réteget képeznek a bőrre, amely megakadályozza a bőr légzésével együtt járó párolgást, vagyis azt a természetes vízleadást, ami az egészséges bőr hőháztartása szempontjából nélkülözhetetlen (érdekes módon ezt a gyártók előnyként tüntetik fel a terméken a hidratáltság szempontjából, ami persze nem így van, mert a bőr hidratáltsága a vízmegkötő faktorok munkájától és az ivással elfogyasztott vízmennyiségtől függ!),
• kőolaj tartalmú készítmények a babák bőrére nézve életveszélyesek, ugyanis nem engedik kialakulni a bőr természetes védelmét (bőrimmun) ellátó savköpenyt (pH 6-7), azaz a bőrfelszíni emulziót.

A paraffinnal a méhviaszt hamisítják.

A vazelin a gyógyszertári készítmények alapja. Valamint sok tudatos, gyógyítással foglalkozó szakember úgy készíti a krémeket, hogy megveszi a hydrofil krémet, mely 100% kőolajból van.

A FTALÁTOK kevés sav, illetve kevés lúg hatására is már oldódnak mindenből, illetve enyhe hő hatására is. Ez a kozmetikumok tégelyének az anyaga.

A mesterséges fényvédő szerek nagy része bőrrákot okoz, de csak akkor, ha napfénnyel találkozik…!

Összehasonlított két korpásodás elleni sampont. Az egyik egy mindenki által ismert márka.

Piros – nagyon károsak

Narancssárga – csak 10-12 év múlva kezdik el kimutatni káros hatásukat

Kék – semleges anyagok

Zöld – hatékony anyagok.

Te melyiket választanád? A két termék között 118 Ft különbség van, mégis az elsőt veszik többen.

Legyetek tudatosak! Soha nem a márka számít, hanem az összetétel!